Úgy rémlik, pára űl borús nézéseden, titokzatos szemed (kék? szürke? zöld e szem?) felváltva lesz szelíd, kegyetlen, álmatag, fakó és lusta ég fényével bágyatag. Olyan vagy, mint a langy, fehér, fátylas napok, mikor révült szívünk lágy könnyeket zokog,…