Buddhizmus
Lényegérõl
A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy kb. i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végsõ megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet ("Megvilágosodott").
Buddha nem akarta, hogy istenként imádják. Azt tanította, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha felelõsséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerûen útmutatások voltak az élethez.
Buddha élete
Bár Sziddhártha, apja pompás palotájában, a külvilágtól elzárva nõtt fel, mégis boldogtalan volt.
Végül kilovagolt a palotájából, s ez az út megváltoztatta az életét. Elõször egy öreg embert, aztán egy beteg embert, majd egy halott embert látott. Kérdéseire azt felelték, hogy az élet tele van ilyen szenvedésekkel. Végül megpillantott egy szegény szerzetest, akinek nem volt semmije, mégis nagyon elégedettnek tûnt. Sziddhártha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, és örökre maga mögött hagyta a palotát. Sok-sok évnyi böjtölés és imádkozás után, az indiai Bodh Gaja városában, leült egy fa alá. Lehunyta szemét és meditálni kezdett. Amikor felnyitotta szemét tudta, hogy végre meglátta az igazságot, és megtalálta a szenvedésbõ1 kivezetõ utat.
Buddha tanítása
Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az elsõ beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:
1. Minden létezés szenvedés.
2. A szenvedés oka a mohóság.
3. A szenvedésnek véget lehet vetni.
4. A szenvedés megszüntetéséhez vezetõ út a nyolc nemes ösvény.
A nyolc nemes ösvény középút a szélsõséges kényelem és a szélsõséges nélkülözés között. Nyolc lépcsõfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:
1. Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül).
2. Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás).
3. Helyes beszéd (a hazugság kerülése).
4. Helyes cselekvés (mások segítése).
5. Helyes megélhetés (hasznos munka végzése).
6. Helyes erõfeszítés (jócselekedetek).
7. Helyes törõdés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés elõtt).
8. Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása).
/Forrás: www.gondolkodom.hu/
A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy kb. i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végsõ megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet ("Megvilágosodott").
Buddha nem akarta, hogy istenként imádják. Azt tanította, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha felelõsséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerûen útmutatások voltak az élethez.
Buddha élete
Bár Sziddhártha, apja pompás palotájában, a külvilágtól elzárva nõtt fel, mégis boldogtalan volt.
Végül kilovagolt a palotájából, s ez az út megváltoztatta az életét. Elõször egy öreg embert, aztán egy beteg embert, majd egy halott embert látott. Kérdéseire azt felelték, hogy az élet tele van ilyen szenvedésekkel. Végül megpillantott egy szegény szerzetest, akinek nem volt semmije, mégis nagyon elégedettnek tûnt. Sziddhártha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, és örökre maga mögött hagyta a palotát. Sok-sok évnyi böjtölés és imádkozás után, az indiai Bodh Gaja városában, leült egy fa alá. Lehunyta szemét és meditálni kezdett. Amikor felnyitotta szemét tudta, hogy végre meglátta az igazságot, és megtalálta a szenvedésbõ1 kivezetõ utat.
Buddha tanítása
Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az elsõ beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:
1. Minden létezés szenvedés.
2. A szenvedés oka a mohóság.
3. A szenvedésnek véget lehet vetni.
4. A szenvedés megszüntetéséhez vezetõ út a nyolc nemes ösvény.
A nyolc nemes ösvény középút a szélsõséges kényelem és a szélsõséges nélkülözés között. Nyolc lépcsõfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:
1. Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül).
2. Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás).
3. Helyes beszéd (a hazugság kerülése).
4. Helyes cselekvés (mások segítése).
5. Helyes megélhetés (hasznos munka végzése).
6. Helyes erõfeszítés (jócselekedetek).
7. Helyes törõdés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés elõtt).
8. Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása).
/Forrás: www.gondolkodom.hu/
