„Az ember boldogsága bizonyos mértékig mindig kiszolgáltatottja a vakvéletlen szeszélyének.” /Jane Austen/
one place
KORA MÁRCIUSI NAPSUGÁR
A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
- Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! –
S ő félve zuhant alá, a mogorva
Törzsek között oly sötét volt a kert!
De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,
Egy alázatos, vak pajtásra lelt.
Akkor a sugár szelid aranyszája
Súgott valamit, s meghalt a sugár,
Ám megszületett március csodája:
Ezer rügy-szemét rányitotta már
A vak bokor az elámuló estre,
S minden szeme a Végtelent kereste.
/Tóth Árpád/
Emlékezzünk Heath Ledger-re
A Halál rokona
Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tûnõ szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nõket,
A sugaras, a bánatos
Õsz-idõket.
Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intõ hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.
Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredõket
S dér-esõs, hideg hajnalon
A mezõket.
Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.
Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.
Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tûnõ szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
/Ady Endre/
2 videóval búcsúzom:
https://www.youtube.com/watch?v=7PGM28Q7Vhk&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=Q8yQvccIMqc&feature=related
Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tûnõ szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nõket,
A sugaras, a bánatos
Õsz-idõket.
Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intõ hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.
Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredõket
S dér-esõs, hideg hajnalon
A mezõket.
Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.
Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.
Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tûnõ szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
/Ady Endre/
2 videóval búcsúzom:
https://www.youtube.com/watch?v=7PGM28Q7Vhk&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=Q8yQvccIMqc&feature=related
Kaffka Margit: Nem hiszek
Egy fáradt pille ringott haldokolva
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve ûzött õszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
És csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak,
Oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szûk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
-- És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jõ majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
Tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
Remegve ûzött õszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
Hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
És csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak,
Oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szûk volt a szobácskám,
Mégis egész tündérország befért.
-- És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
Álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet
És mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
Se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jõ majd a józan, szürke reggel
És szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
Annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
